zenetöri 2 félév syllabus

BAROKK ZENE?
A „barokk” kifejezés jelentése; a zenetörténeti korszak időbeli határai (a stílusváltozás 1600
és 1730 körül); általános jellemzők (színházi jelleg, basso continuo); legfontosabb
zeneszerzők és műfajok.

UDVARI OPERA A 17. SZÁZAD ELEJÉN
Az új zenei stílus sajátosságai („seconda prattica”, „stile rappresentativo”, „monódikus
stílus”); az első operák közege (udvari ünnepségek Firenzében, Mantovában); az első
operaszerzők (Peri, Caccini, Monteverdi); Monteverdi Orfeójának jellemzése (cselekmény,
hangszerelés, fontosabb zenei részletek).

A 17. SZÁZADI VELENCEI OPERA
A velencei operajátszás újdonságai (üzleti alapú működés, új témák, kasztráltak,
közönséghez fűződő másféle viszony); Monteverdi Poppeájának keletkezéstörténete,
forrásai, cselekménye, zenei jellemzői.

HANGSZERES ZENE A 17. SZÁZADBAN
Hangszeres és vokális zene viszonya; az előadó szabadsága; Frescobaldi és a toccata;
Dario Castello és a 17. század eleji szonáta; Froberger és a billentyűs szvit.

SCHÜTZ ÉS A ZENEI SZÖVEGKIFEJEZÉS
Schütz pályájának körvonalai; viszonya a korabeli olasz zenéhez; főbb művei; zene és
szöveg viszonya.

ZENE A 17. SZÁZADI FRANCIAORSZÁGBAN
Franciaország sajátos társadalmi-politikai helyzete; a legfontosabb francia színpadi
műfajok (ballet de cour; comédie-ballet; tragédie en musique) jellemzése; a francia barokk
zene néhány előadói sajátossága.

ZENE A 17. SZÁZADI ANGLIÁBAN
Consort zene a forradalom előtt; Purcell működése és az általa kultivált műfajok; a „semi-
opera” jellemzői.

A BAROKK SZONÁTA
A barokk szonáta fajtái (da chiesa, da camera) és jellemzése; Corelli életműve és műveinek
sajátos vonásai; előadói kérdések (díszítmények).

A BAROKK HANGSZERES CONCERTO
A Corelli-féle concerto-grosso típus és a Vivaldi féle „a 5” típus jellemzése; Händel mint
Corelli folytatója; a ritornello-forma működése Vivaldinál és Bachnál.

J. S. BACH ZENEI GONDOLKODÁSA
Bach, a tudós zeneszerző; az életút körvonalai; a kantáta műfajának változásai Bach idején;
a Clavier-Übung vállalkozás.