kíséretes szonáta
- elterjedt
- Párizs: Guillemain, Schobert, Eckard
- London: Avison és Johann Christian Bach
- a korai fortepiano hangja hamar elhal, a hegedű/fuvola megsokszorozza hangzását
- társas szórakozás
| billentyűs szólam | másik szólam |
|---|---|
| jellemzően nő | jellemzően férfi |
| önálló darabként is játszható | kísér (pl. terc-, szextpárhuzam) |
-
legkorábbi: Mondonville op. 3. (6 darab)
- francia billentyűs szvit, illetve az olasz concerto és szonáta hagyományait ötvözi
- háromtételesek, középső lassú
-
Mozart - jellegzetes szonátaforma, és szonátarondó
- 18 db szonáta
- növendékeinek szánta
- gördülékeny, pezsgő
- hangszeres kifejezés, zenei formálás
- gyermekkori művei
- op. 1-4 "kíséretes szonáták"
- gáláns stílus
+kiadók megjelentettek (nem a szerző által írt) második szólammal szonátákat
- 1770-től duószonátakat írt (de nem egy stílusbeli fejlődés miatt)