idézetek

forrás	idézet
Ali Smith - tavasz	Nem hiányzik más, csak a szükség. Nincs szükségünk másra csak hiányra. Most nézd meg, történetté formálja a saját hiányát. Történetté formálja a saját porát. volt idő az életében, amikor képes volt megszeretni, szó szerint belebolondulni olyasmibe, mint egy citrom egyszerűsége. Mint egy hajó egy számítógépes játékban. Arra programozták, hogy megtorpedózzák.
Alyssa Palombo - A velencei hegedűs	Mi szükségem az alvásra, ha már maga az élet egy álom?
André Gide - A Vatikán titka	A regény: történelem, mely megtörténhetett volna, a történelem pedig megtörtént regény.
Anthony de Mello - Abszurd egypercesek	Minden azon múlik, hogy hogyan csináljuk. Az emberek olyanok, mint a virágok: a lágyan hulló harmatra nyitottak és befogadják, de a szakadó esőtől bezárulnak. Az emberek nem akarják feladni féltékenykedéseiket és szoromgásaikat, megbántottságukat és bűntudatukat, mert ezek a negatív érzelmek biztosítják számukra a "tüzet", azt az érzést, hogy élnek.
Az év novellái 2023	Mondják, az idő mindent begyógyít. Ám a lelki seb olyan, mint a törött csont: időváltozáskor fáj. Azt mondta, sose szerettük igazán. Se én, se a testvérei, se az anyánk. És én megértem, megértem őt, kislányom. Mert az irántunk való gyűlölete tartja őt ott. A gyűlölet úgy kell neki, mint egy falat kenyér. Hát csak egye, egye. Nem tudta alszik-e vagy ébren-ban, mert az az állapot, amiben szinte lebegett, alvásnak valószerű volt, ébrenlétnek pedig álomszerű, mint amikor tudjuk, hogy álmodunk, vagy amikor azon gondolkozunk, hogy ébren vagyunk-e.
Carl Sagan - Az Éden sárkányai	A biológia inkább hasonlít a történelemre, mint a fizikára: a múlt véletlenei, tévedései és szerencsés fordulatai erőteljesen előrevetítik a jelent. A bizonyíték hiánya még nem a hiány bizonyítéka. A faj olyan csoport, amely önmagán belül kereszteződéssel termékeny utódokat képes létrehozni, de önmagán kívül nem.
Elek Petra	Life. I smoke life.
Frank Herbert - A Dűne gyermekei	Egyes folyamatoknak van végük, de nincs kezdetük; másoknak van kezdetük, de nincs végük. Minden attól függ, hol áll a megfigyelő. (114) megnyitotta elméjét Jacurutu előtt, azt sugallva önmagának, hogy nem tud róla semmit. A tudás olyan torlasz, amely akadályozza a megismerést.
Frank Herbert - A Dűne messiása	De hogy rendezel bármit anélkül, hogy magadat rendbe tennéd? (169) Minden látomás az úton lévő embereké, azoké, akik később érik el céljukat. A látomás alatt az embernek át kell haladni a sötétségen, ahol nem lehet megkülönböztetni a valóságot az anyagtalan véletlenektől. Az ember a soha el nem érhető teljességre vágyik. Vágyakozás közben azonban elveszítjük a jelent. (219) A szabad akarat olyan csalóka volt, mint a börtönében zajongó rab önámítása. (231) A jogi szakzsargon nyakatekert megfogalmazásai abból a szükségszerűségből erednek, hogy elrejtsük egymás elől az erőszakot, amit alkalmazni szándékozunk. Hogy az embert életének egy órájától vagy életének egészétől fosztjuk meg, csupán fokozati különbség. Erőszakot követtünk el valaki ellen, feléltük az energiáját. A bonyolult eufemizmus talán elleplezheti a gyilkos szándékunkat, a mások felett alkalmazott hatalomnak azonban egyetlen summázata létezik: "az energiából táplálkozom." (237) A törvény: legszentebb ideálunk és legalantasabb természetünk. A törvényt nem szabad túl közelről vizsgrálni. Ha megteszed, rátalálsz a racionalizált értelmezésekre, a nyakatekert jogi megfoglalmazásokra, az érdekből hozott döntésekre. Végül megleled a józanságot, mely csak egy másik elnevezés a halálra. (249) Ne versengj az eseményekkel! Versengni annyi, mint felkészülni a kudarcra. Ne érezd úgy, hogy bármit is el kell érned! Ha így teszel, akármit elérhetsz. (295)
Frank Herbert - Dűne	Ahogy végigpillantott a fecsegő arcok során, Pault hirtelen viszolygás fogta el. Csupa olcsó álarc, hogy elfeledjék a rohadt gondolatokat, csupa locsogás, hogy túlordítsák a bennük üvöltő csendet (154) jellegzetes emberi vonás, hogy ha személyes problémákkal kerülünk szembe, akkor a legmélyebben vergődünk, kapkodunk, inkább okolunk akármit, mint az igazi, mélyen gyökerező valamit, ami valójában emészt minket A félelem az elme gyilkosa. A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet. Szembenézek a félelmemmel. Hagyom, hogy áthatoljon rajtam, fölöttem. És amikor mögöttem van, utánafordítom belső tekintetem, követem az útját. Amikor a félelem távozott, nem marad semmi, csak én magam. Tizenöt éves korára már megtanult hallgatni. Akármi történjék is velem, részes vagyok benne Nehéz a kő és súlyos a homok, de mindkettőnél nehezebb az ostobák haragja A gondolat, akár kimondják, akár nem, valóságos, és ereje van Itt akármi más irányba billentheti a jövőt, ébredt rá. Valami, ami egy pillanatra eltereli a figyelmét, egy köhintés a nézők közül, egy parázsgömb pislantása, egy csalóka árnyék rebbenése. Az ember csak egy darabig képes várakozni. Aztán fölébe kerekedik a szorongás, és maga alá gyűri. Tudjuk, mi indokolja az óvatos várakozást, de ott a kielégületlenségünk gyökere is. Tudjuk azt is, milyen kárt tehet bennünk a túl sokáig elhúzott várakozás. Eltűnik belőlünk a cél tudata, ha sokáig várakozunk. Milyen gyakran megtörténik, hogy a dühös ember őrjöngve tagadja, amit belső énjétől hall! Mindenki, aki alattad van, irigyli a helyzetedet Mindegyikünkben lakozik egy ősi erő, amely elvesz, és egy másik, amely ad. A férfinak szinte egyáltalán nem esik nehezére, hogy benézzen önmagában oda, ahol az elvevő erő lakozik, de szinte lehetetlen, hogy belelásson a másik, adakozó erőbe anélkül, hogy elveszítené férfi vonalát. A nő számára fordított a helyzet. Nem ismertek mást, csak győzelmet, és Paul most ébredt rá, hogy ez önmagában is gyengeség lehet. A tudósok az események törvényszerűségeit kutatják. A vallásnak az a frladata, hogy beillessze az embert ezekbe a törvényszerűségekbe. A vallásnak meg kell maradnia biztonsági szelepnek azok számára, akik azt mondják magukban: Nem olyan ember vagyok, amilyen lenni akarok. Nem szabad odáig süllyednie, hogy az önelégültek gyülekezete legyen. Ti, akik legyőztetek bennünket, most azt mondjátok magatokban, hogy Babilon elbukott, műve elpusztult. Én pedig most is azt mondom nektek, hogy az ember továbbra is a bírái előtt áll, minden ember egyedül. Minden ember egy kicsiny háború. Ha egy gyermek, egy képzetlen személy, egy tudatlan személy, vagy egy elmebeteg személy bajt okoz, akkor a hatalom hibája, hogy nem látta előre, és nem előzte meg azt a bajt. az élet titka pedig nem megoldandó probléma, hanem átélt realitás
Franz Kafka - Naplók	A társaságtól azt várom, hogy mindazt megkapom tőlük, aminek híjával vagyok, mindenekelőtt erőim megszervezését, mert nem elég annyi összpontosítás, amennyi ettől az agglegénytől az utcán telhet. csak annyi talaj van alatta, amennyi két lábnak kell, csak annyi támasz, ami két kéznek elég, tehát kevesebb, mint a trapézművésznek a varietében, aki alá legalább védőhálót feszítenek ki. ez a felbomlás úgy megy végbe, mint egy apoteózis, amikor is elszáll belőlünk minden, ami életben tart bennünket, de miközben elszáll, emberi fényével még utoljára beragyog bennünket. Nem engedek a fáradtságnak. Beleugrom a novellámba, ha szétszabdalja is az arcom.
Friedrich Nietzsche	Van, aki nem válhat meg saját láncaitól, barátját mégis meg tudja váltani.
Harag Anita - Valakire mindig gondolni kell	Sokat ölelgette, jól tudott ölelni, nála nem érezte soha, mint más embereknél, hogy zavarban vannak, úgy ölelnek, mintha alig várnák, hogy vége legyen. Sokat gondolkodik ezen, mit nem vett észre akkor, de nehéz utólagosan észrevenni valamit. ahelyett, hogy megkérdezte volna, miért van rosszkedvem, hozzám se szólt, úgy csinált, mintha nem létezne a rosszkedvem, de a rosszkedvem én vagyok, ezért úgy csinált, végső soron, mintha én nem léteznék Honnan tudod, hogy tényleg szerelmes vagy, kérdezi tőlem Naoise. Nem vallom be, hogy még sosem voltam szerelmes. Ha szerelmes lettem volna, nem múlik el, így gondolom, de lehet, nem is én gondolom így, csak egy filmben láttam, vagy egy könyvben olvastam, és azt hiszem, ezt gondolom. Nem tudom, válaszolom. Akkor még nem voltak meg róla a fontos emlékeim, a fontos pillanataim, amik eszembe jutnak majd, amikor már nem leszünk együtt, és amik alapján azt fogom gondolni, hogy szerettem, vagy azt gondolni, hogy nem szerettem, és ez visszanézve egyérteelmű leesz, neem is fogom érteni, akkor miért nem tudtam.
HBR's 10 Must-reads on High Performance	Experts are always made, not born. Living in a cave doesn't make you a geologist. If you practice with your fingers, no amount is enough. If you practice with your head, two hours is plenty. (Professor Leopold Auer, violin) He believes that ideas move mountains. But bulldozers move mountains; ideas show where the bulldozers should go work. Organizations are no longer built on force but on trust. The existence of trust between people does not necessarily mean that they like one another. In the context of effective leadership, your view of your own (or even some perfectly objective view, supposing one could be had) is less important than the other people's, because leadership is all about your effect on others. Nevertheless, we recommend that developing leaders focus on a competency that matters to the organization and about which they feel some passion, because a strength you feel passionate about that is not important to your organization is essentially a hobby, and a strength the organization needs that you don't feel passionate about is just a chore.
Henryk Sienkiewicz - Quo vadis	az utcai csőcselék csélcsapsága boldogság, ami tőled függ, de van egy nagyobb, drágább, más boldogság, amit csak a szerelem adhat meg
Irvin D Yalom - Terápiás hazugságok	Sosem értettem a jelentőségét ennek az elgondolásnak - folytatta Ernest. - Úgy gondolom, a legtöbb embert annyira fájdalmasan érinti az élet puszta esetlegessége, hogy boldogan hisz valamiféle kozmikus elrendezettségben. Engem soha sem vonzott ez a lehetőség. A véletlenszerűség vagy a természet közömbössége soha sem nyugtalanított. Miért olyan nagy borzalom az emberek számára a véletlen? Miért kellene benne mást látnunk, mint puszta véletlent? #megírni
Irvin D Yalom - Úton önmagamhoz	Az előző nap emlékei huss, elszállnak. Minden kitörlődik az agyamból [...] nem olyan rossz ez. Nem is olyan rossz. Milyen kár, hogy csak most tanultam meg élni, amikor a testemet felfalta a rák! Azóta, hogy Freud 1911-ben publikálta az első állommal kapcsolatos nézeteit, valóságos mítosz övezi a témát. Freud szerint az első álom, melyet a páciens megoszt a terapeutájával, a maga kidolgozatlan voltában különösen sokat elárul, hiszen a páciensnek ilyenkor még nincsenek védőbástjái. Később, amikor a terápia során már több állommal dolgoznak, a tudattalanban lakozó álomszövő "manó" okosabbá válik, ezért sokkal összetettebb és nehezebben megfejthető álmokat sző. Minden művész célja mesterséges eszközökkel megállítani a mozgást, ami az élet maga, és kimerítve megtartani, hogy száz év múlva, amikor egy idegen ránéz, újra mozgásba lendüljön. Faulkner (The Paris Review 1956 The Art of Fiction, No. 12) Páciens és terapeuta útitársak. Gyakran előfordul, hogy a páciens olyasmit pillant meg és épít magába a társutazás során, ami elkerüli a terapeuta figyelmét. Az ember nem rátalál egy kapcsolatra, hanem létrehozza azt. Ezek az egyalkalmas konzultációk, amelyek során elismerem a páciens erőfeszítéseit és erősségeit, majd áldásomat adom rá, nagyrészt annak a hatalomnak köszönhetik a sikerüket, amellyel a páciens engem gondolatban felruház. a határidő kitűzése mindjárt az elején általában növeli a hatékonságot, mert gyorsabban bevonja a pácienst a munkába. (eml. Otto Frank, Sigmund Freud első tanítványa)
Jean-Paul Sartre - Az undor	ez az undor. Az undor nem bennem van: érzem, hogy ott van a falon, a nadrágtartón, mindenütt körülöttem. Teljes egységben van a kávéházzal, én pedig benne vagyok. az idő túlságosan széles, az idő nem hagyja kitölteni magát. Mindaz, amit belemerítünk, megpuhul és kinyúlik. ez még nem dallam, csak hangjegyek, milliárd apró rezgés. Nem ismernek pihenést, kérlelhetetlen rend szüli és pusztítja őket, és nem engedi, hogy önmaguk kedvéért újrakezdődjenek. képtelen vagyok megkülönböztetni a jelent a jövőtől, de az, ennek ellenére, létezik, és lassan megvalósítja magát. Emlékeimet jelenem segítségével teremtem. [...] Hiába remélem, hogy megtalálom a múltat: képtelen vagyok megszökni magam elől. egy ember mindig történetek elbeszélője, tulajdon történeteitől és mások történeteitől körülvéve él, ezeken a történeteken keresztül lát mindent, ami megesik vele; és úgy próbálja élni az életét, mintha elmondaná. Csakhogy választani kell: élni vagy elmondani. Ismét teljes a csönd, de ez már nem ugyanaz a csönd, mint az előbbi. Csak az a baj, hogy fiatalkoromban túl sokat untattak efféle históriákkal. Pedig nem születtem proficsaládba. Dehát amatőrök is vannak: a titkárok, a tisztviselők, a kereskedők, mindazok, akik kávéházakban hallgatják a többieket: amikor közelednek a negyedik X-hez, úgy érzik, hogy tapasztalatok feszítik őket, s másként nem képesek kiönteni magukból őket. Szerencsére gyerekeket csinálnak, s kötelezik őket, hogy ott helyben elfogyasszák tapasztalataikat. El akarják hitetni velük, hogy múltjuk nem veszett el, hogy emlékeik kondenzálódtak, puhán bölcsességgé sűrűsödtek. Ó, milyen kényelmes múlt! A múlt, zsebkönyv-formában, aranykötéses kis könyv, tele aranyköpésekkel. „Higgyen nekem, én tapasztalatból beszélek, amit tudok, azt a magam életéből tudom.” Csak nem vállalkozott arra az Élet, hogy gondolkodjék helyettük? Minden új eseményt régi eseményekkel magyaráznak – a régit pedig még régibbel, mint azok a történészek, akik Leninből orosz Robespierre-t csinálnak, Robespierre-ből pedig francia Cromwellt: lényegében véve nem értettek meg semmit az egészből... Nagyképűségük mögött könnyű meglátni a mogorva lustaságot: látszatokat látnak elvonulni, nagyot ásítanak, s azt gondolják magukban, hogy nincsen új a nap alatt. Mindegyiküknek megvan a maga kis személyes rokonsága, amely megakadályozza, hogy ráébredjen tulajdon létezésére; mindjárt azt hiszik, hogy nélkülözhetetlenek valaki vagy valami számára. a humanizmus minden emberi magatartást magába foglal és összeolvaszt. Ha az ember nyíltan szembeszáll vele, az ő malmára hajtja a vizet; a humanizmus éppen hogy ellentéteiből él. Csakhogy ezt az esetlegességet úgy akarták legyőzni, hogy kitaláltak egy szükségszerű lényt, aki önmagának oka. Márpedig egy szükségszerű lény nem képes megmagyarázni a létet: az esetlegesség nem látszat, nem hamis látszat, amit szét lehet foszlatni; Az esetlegessé abszolútum, és ennek következtében a tökéletes véletlen. Minden véletlen: ez a kert, ez a város, én magam. Ha az ember olykor rádöbbenhete, felkavarodik a gyomron, és minden lebegni kezd A létezés nem olyan dolog, amit távolról is el lehet gondolni: hirtelen, egész súlyával a szívére kell nehezednie, akár egy hatalmas, mozdulatlan állatnak - vagy pedig nincsen többé semmi. Miközben az ágak inbolygását néztem, azt gondoltam magamban: a mozgás sohasem létezik egészen, a mozgás átmenet, közvetítő két létezés között, hangsúlytalan ütemrész. Fekészültem rá, hogy megfigyeljem a mozgásokat, amint kilépnek a semmiből, fokozatosan megérnek, kibomlanak; végre megleshetem a születés közben a létezést. Egyszerre csak léteztek, s azután egyszerre csak nem léteztek: a létezésbek nincs emlékezete; mindabból, ami elmúlt, nem őriz meg semmit - egyetlen kis emléket sem. egyedül a zenei dallamok hordják magukban büszkén, szükségszerűségként, tulajdon halálukat. Csöppet sem csodálkoztam, tudtam, hogy ez a Világ, a mezítelen Világ, amely egyszerre csak megmutatta magát, és fulladoztam a dűtől, annyira haragudtam erre az írdatlan, képtelen létre. Még azon sem tűnődtem el, hogy vajon honnan jön ez az egész, vajon hogyan lehetséges, hogy a világ létezik - és nem a semmi. És mindennek semmi értelme, a világ mindenütt jelen volt, mögöttem. És mielőtt a világ létezett volna, nem létezett semmi. Semmi. Olyan korszak nem volt, amikor a világnak lehetett volna nem léteznie. Ez idegesítette legjobban: hát persze, egy ilyen cseppfújós lárva létezésének semmi oka, és semmi célja sincs. De nem léteznie nem lehetett. Elképzelhetetlen volt: ahhoz, hogy az ember elképzelje a semmit, már ott kellett állnia a világ közepén, elevenen, tágra nyitott szemmel; a semmi nem egyéb, mint gondolat, amely ott lebeg a végtelenségben; ez a semmi nem a létezés előtti időből érkezett, maga is létezés, akár a többi, és egy sereg egyéb létezés után bukkant fel. A dolgok, mintha csak gondolatok lettek volna, félúton megakadtak, megfeledkeztek egymásról és önmagukról, elfelejtették, hogy mit is akartak gondolni, ott maradtak, imbolyogva, fura kis jelentés volt bennük, de túlnőtt rajtuk. Tudom. Tudom, hogy többé senkivel és semmivel sem találkozom, aki és ami szenvedélyt ébresztene bennem. Megszeretni valakit, az nagy vállalkozás. Energia szükséges hozzá, nemes érzelmek, elvakultság... Sőt, van egy pillanat, mindjárt az elején, amikor át kell ugrani egy szakadékot: ha az ember okoskodni kezd, nem teszi megm és én tudom, hogy soha többé nem ugrom át azon a szakadékon. De mindezeket a részleteket olyan nagyvonalúan és olyan sután ábrázolták, hogy tökéletes összhangban voltak a kép többi részével Azt hittem, hogy az ember ragyoghat a gyűlölettől vagy a haláltól. Micsoda tévedés! Igen, azt hittem, hogy létezik a Gyűlölet, hogy ráborul az emberekre, és fölemeli őket önmaguk fölé. És természetesen kizárólag én vagyok az, aki gyűlöl, kizárólag én, aki szeret. csinálni valamit, az annyi, mint megalapozni a létünket — és bőségesen elég lét van amúgy is. És a hangversenytermek tele vannak megalázott és megszomorított emberekkel, akik behunyják a szemüket, és sápadt arcukat megpróbálják felvevő antennává átalakítani. Azt képzelik, hogy az elfogott hangok végigfolynak bennük, hogy a hangok édesek és táplálóak [...], azt hiszik, hogy a szépség szánakozik rajtuk. A barmok. és a felszín alatt ott várakoztak mindazok a kellemetlen gondolatok, amelyek megfogalmazatlan kérdések, néma megdöbbenések alakjában jelentkeznak, s most már sem éjjel, sem nappal nem hagynak nyugton.
Kőhalmi Zoltán - Az utolsó 450 év	Tulajdonképpen Zsákos Frodó korának legkitartóbb környezetvédő aktivistája volt, aki a veszélyes hulladékot visszavitte a gyártónak.
Krasznahorkai László - Az ellenállás melankóliája	s most döbbent rá arra is, hogy azok a vérfagyasztó események, amiknek szereplője vagy szemtanúja itt (ez a lidérces, megmagyarázhatatlan jármű, az ütlegelés az Erdélyi Sándor utcában, a szinte időzített elsötétítés, az embertelen csürhe az állomás előtt s mindezek fölött a maga rezzenetlen, jéghideg tekintetével uralkodó posztókabátos borzasztó alakja) nem csupán önkényes tárgyai örökösen balsejtő képzeletének, hanem közöttük kétségbevonhatatlan összefüggés munkál, pontos és célszerű vonatkozás. s bár kétségbevonhatatlannak látszott, hogy mostantól nem fenyegeti veszély, mégsem érezte maga körül azt a biztonságot, amelyre pedig oly nagy szüksége volt: gondolatai zaklatottan űzték egymást, hol ez, hol az tűnt mindennél fontosabbnak ráfordítva a kulcsot a világra hirtelen elszakadt már egymástól épület és lakó #megírni
Kurt Vonnegut - Időomlás	Amikor a dolgok igazán jól mennek, nagyon figyeljünk oda, hogy észre is vegyük. (Alex Vonnegut) Aztán pénzt kapott a dúsgazdag anyukájától, hogy előállítsa és piacra dobja ezeket az ördögi szerkentyűket, amelyek kiküszöbölték a képzelőerőt. Egy csapásra népszerűek lettek, hiszen annyira látványosak voltak a műsorok, annyira nem igényeltek gondolkodást. [...] A bubui serdülők már semmi értelmét nem látták, hogy képzelőerőt növesszenek, hiszen mást sem kellett tenniük, mint megnyomni egy gombot, s láthattak ezerféle csiricsáré szemetet. Elképedve nézték a nyomtatott lapot vagy a festményt: hogy lehet valaki olyan eszement, jogy ilyen együgyű, döglött holmkt bámuljon? Jóformán fel sem megy a függöny, a színészek a darab első felvonásának első jelenetében már tudják, mit fognak majd mondani vagy csinálni, hogy végül hogyan alakulnak a dolgok, ha jól, ha rosszul. Mégis kénytelenek úgy viselkedni, mintha kész rejtelem volna a jövő. "Az emberek tömege csöndes elkeseredésben él" (Henry David Thoreau) merő unaloműzés volt, "szeméremsértő meztelenkedés azonos nemű világtalan személy jelenlétében" Meglehet, a Biblia minden idők legnagyszerűbb sztorija, de míg világ a világ, annál népszerűbb sztori nincs, mint mikor egy jóképű pár igazi szenvedéllyel közösül házasságon kívül, s ilyen-olyan okból muszáj nekik abbahagyni, amíg még tart az újdonság ingere. reflex volt, vagyis nem kellően kreatív, hogysem a szabad akarat számlájára legyen írható A második világháború után Alex bácsikám politikailag annyira konzervatív lett, mint Gábriel arkangyal. Ha elmennek egy nagyvárosba, márpedig az egyetem nagyváros, bagy valószínűséggel összefutnak Wolfgang Amadeus Mozarttal. Maradjanak otthon, maradjanak otthon! És egyáltalán: minek is vesződnének? Hogy miért? Mert sokan várnak kétségbeesetten erre az üzenetre: "Nagyjából ugyanúgy érzek és gondolkodom, mint te, sok mindent ugyanúgy szeretek, mint te, még ha legtöbben ezeket nem is szeretik. Nem vagy egyedül."
Mákszem Fanni	Kicsit átértékelődött bennem, hogy élni kell, mert élni lehet
Nancy Fraser - Kannibál kapitalizmus	A kétszeresen szabad munkások a fosztogatott nyersanyagokat olyan gépekkel dolgozzák fel, amelyeket az elkobzott energiaforársok hajtanak. Béreiket az ellopott földön eladósodott parasztok által termelt élelmiszerek elérhetősége, valamint a kiszipolyozó üzemekben gyártott fogyasztói javak tartják alacsonyan. Az utóbbiakat olyan, szabadságuktól megfosztott, alárendelt helyzetben lévő "mások" állítják elő, akiknek a saját reprodukciós költségei nincsenek egészében fedezve. A kisajátítás ekképpen a kizsákmányolás alapjául szolgál, nyereségessé téve azt.
Oliver Burkeman - Az élet rövid	Az óra természetesen nem áll meg, de nem halljuk ketyegését (Gary Eberle) Ha egyszer belátod, hogy a lehetetlennel próbálkozol, már nem is olyan könnyű haragudni magadra azért, ha nem sikerül. Úgy tűnik, még a korlátaink elfogadása is bizonyos korlátokba ütközik. A munka mindig kitölti az elvégzéséhez rendelkezésre álló időt (C Northcote Parkinson) Azok a technológiai vívmányok, amelyek segítségével igyekszünk "felülkerekedni mindenen", kivétel nélkül kudarcot vallanak, mégpedig azért, mert ők maguk növelik annak a "mindennek" a méretét, amin felül akarunk kerekedni. Meg kell tanulni elviselni a túl sok tennivaló miatt jelentkező szorongást, amit azért érzel, mert nem uralod a helyzetet tökéletesen. gyakran éppen azok a dolgok teszik az életet élhetővé, amelyek nem mennek simán. bármilyen döntést hozok is a tekintetben, hogy mit akarok kezdeni az időmmel, az csakis időben behatárolt döntés lehet. Egyrészt visszafelé is behatárolt, hiszen már most az vagyok, aki vagyok, és ott vagyok, ahol vagyok, ami pedig meghatározza, hogy milyen lehetőségek állnak nyitva előttem. De előretekintve sem kevésbé behatárolt, mert bármilyen tevékenység mellett döntök is, azzal automatikusan beáldozok végtelen számú alternatív lehetőséget. Ha tehát olyasmire figyelsz, amit nem tartasz különösebben értékesnek, akkor nem túlzás azt állítani, hogy az életeddel fizetsz érte. a figyelmét olyan külső erők irányítják, amelyek nem élveznek a lelkében prioritást ahhoz, hogy bármilyen komolyabb élményt megéljünk, legalább sgy kicsit rá kell tudnunk koncentrálni a szeretet a figyelemmel kezdődik ha nem fizetsz a termékért, te magad vagy a termék csak a közösségi média van úgy kitalálva, hogy a megfelelő gombokat nyomogassa a lelkemben azért, hogy a figyelmemet továbbra is fenntartsa. Nem csoda hát, hogy a valóság többi része olykor képtelen versenyezni valami elterelte a figyelmünket arról, hogy valami elterelte a figyelmünket Igen, van olyan, hogy el kell fogadni, hogy nincs megoldás. És ez maga a megoldás. A megrögzött tervező tulajdonképpen biztosítékokat követel a jövőtől - csakhogy a jövő képtelen megadni azokat a biztosítékokat, amelyekre ő vágyik, már csak azon nyilvánvaló oknál fogva is, hogy a jövő egyszerűen még nem létezik. Bármeddig is ér el a kezed, a jövő mindig kicsúszik belőle. idézet:: a jövőben csak akkor lehetsz biztos, miután múlt lett belőle A bizonyosságért folytatott küzdelmünk eleve reménytelen - ami azt jelenti, hogy nyugodtan fel is hagyhatunk vele. Ne uralkodjatok végtelen lehetőségek képzeletbeli lehetőségein. (Gesh Shawopa) Bármivel foglalkozunk is, mindenre úgy tekintünk - vagyis az egész életünkre - hogy csak akkor értékes, ha valami másnak az alapjául szolgál. úgy hisszük, "Egy gyermeknevelési módszer helyessége vagy helytelensége csak azzal mérhető, hogy milyen felnőtt lesz a gyerekből" (Adam Gopnik) Azon aggódunk, hogy nem érjük utol magunkat, nem bírjuk tartani a lépést; s annak érdekében, hogy csökkentsük a szorongást, és hogy az életünket a saját kezünkben tartsuk, egyre gyorsabban tesszük a dolgunkat. Egy átlagbéren foglalkoztatott munkavállaló sokkal boldogabbnak érzi magát a rugalmas munkaidő mellett, mint az a gazdag menedzser, akinek be van táblázva az egész napja (Scott Adams - How to Fail at Almost Everything snd Still Win Big) Azért nem tudunk az életünk pillanatai fölé kerekedni, mert mi magunk vagyunk azok a pillanatok. Az idő szubsztancia, amelyből vagyok. Az idő folyó, amely magával ragad, de én vagyok a folyó; a tigris, amely szétmarcangol, de én vagyok a tigris; a tűz, amely elhamvaszt, de én vagyok a tűz. (Jorge Luis Borges könyve) Engedd csak nyugodtan el a lehetetlent, hadd csapódjon a földbe. Aztán szedj ki a roncsokból néhány értelmes feladatot, és kezdj el még ma dolgozni rajtuk. Remélni egy bizonyos eredményt annyit jelent, mint valami önmagadon és a jelen pillanaton kívüli dologban hinni. A lemondás a reményről egyet jelent az élet igenlésével, a kezdet kezdetével. (Pemma Chödrön könyve) Ha már nem kell magadat arról győzködnöd, hogy te aztán igenis meg fogsz tenni mindent, amit kell, akkor már nyugodtan koncentrálhatsz arra a néhány dologra, ami igazán számít.
Oscar Wilde - A boldog herceg és más mesék	sajnos azonban a szerelem nem divat többé, a költők megölték. Annyit írtak rólay hogy senki sem hisz már nekik, amit egyébként nem is csodálok. A háborúban az erős szolgájává tesz a gyengét, a békében pedig a gazdag teszi szolgájává a szegényt.
Osho - The book of secrets	your mind has brought you to the mess, to the misery that you are. If you are going to doubt anything, doubt first your own mind. freedom creates fear, and meditation is the deepest freedom possible. You are not freed only from outward limitations, you are freed from inner slavery - the very mind, the base of slavery. now there is no past, no future, because past and future are part of the mind, the memory and the imagination.
Örkény István - Novellák	- Van ilyen? - Csak a képzelet birodalmában. - És mi hol élünk? Egy gyerek néha úgy magába tud zárkózni, hogy nekünk, felnőtteknek, torkunkra forr a szó. Nem csak a rossz nevében lehet ölni. A jóért, a szépért, a tudásért is. Egy adatért is lehet ölni; pedig nem tudni annyi, mint remélni; de csak mi [anyák] nem kívánjuk tudni a meg nem tudhatót. Szeme nedvesen fénylett, mint akinek csak egyetlen könnye van már, mely azonban se leesni, se felszáradni nem tud.
Patricia Highsmith - Idegenek a vonaton	Csak az éjszaka az, ismételte makacsul, ami a gondolatainak alakot ad, és eltorzítja őket, az éjszaka, a sötétség és az álmatlanság. De az éjszaka igazságot is rejt. Éjszaka pusztán egy bizonyos irányból közelíti meg az igazságot az ember, de attól az még igazság marad Egy csésze kávétól mindjárt más lett volna minden. Igen, az élete! Sokszor megtettem már ezt az utat, gondolta, ez csak egy a sok közül.
Paul Johnson - Szókratész - Egy időszerű ember	A kiművelődés - épp annak köszönhetően, hogy erényessé tesz bennünket - a legbiztosabb út a boldogsághoz. Ő volt az első látó, akiről tudjuk, hogy alaposan végiggondolta, mi is teszi az embert boldoggá. Mennyi mindenre nincs szükségem! (a piacon) Ha valaki pofon vág, azzal nem engem aláz meg, hanem saját magát. -
Rick Rubin - The Creative Act	As children, we experience much less interference between receiving ideas and internalizing them. We accept new information with delight instead of making comparisons to what we already believe; we live in the moment rather than worrying about future consequences; we are spontaneous more than analytical; we are curious, not jaded. [...] There's no facade and no attachment to a story.
Samuel Beckett - Watt	éppoly valós volt, mint amennyire alaptalan
Sigmund Freud - Három értekezés a szexualitásról	alapjában a hajlamosság is csak a faj korábbi élményének csapadéka, amelyhez az egyes egyén élménye az esetleges tényezők összességeként csatlakozik -
Szerb Antal - Utas és holdvilág	A szerelemnek távolság kell, hogy a szerelmesek azon keresztül közeledhessenek egymáshoz. a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak. Nagy aszkéták nem hideg és szenvtelen emberekből lesznek, hanem a legtüzetesebbekből, azokból, akiknek van miről lemondaniuk. Ezért nem engedi az Egyház, hogy egy herélt pap legyen. Van olyan férfi, akit nem izgat a telefonban megcsendülő ismeretlen és kellemes női hang? A nők, ha ismernék a férfiakat, mindent telefonon és ismeretlenül kérnének tőlük.
Waking Up app	You've got all the time in the world because you've got all the time there is which is now. (Alan Watts - Not What Should Be - speech) J k chesterson: The angels fly because they take themselves lightly. Alan Watts: Do you really want to be predictable? Each day the same? Each day the same? The same? The same? And then you die and so many things you didn't do because you didn't try. Alan Watts: Love, support, caring concern is not the same as involved dependant attachment Alan Watts: Whereas in fact the way an ecologist describes human behaviour is as an action what you do is what the whole universe is doing at the place you call here and now. Alan Watts: In a world where there are no eyes the sun would not be light and that in a world where there were no skins the rocks would not be hard. Nor in a world where there were no muscles would they be hard.
Yung Pueblo - Clarity & Connection	we are seeing today and simultaneouely feeling all of our yesterdays the energy you most often repeat is the energy you will most easily connect with
Yung Pueblo - lighter	I acted like a detective in my mind, asking questions to deeply investigate and discover the source of my problems. Running away from myself took up so much more energy than mustering the courage to embrace solitude and stillness. the appreciation you seek from others will not hold the same rejuvenating power as the appreciation, attention, and kindness you can give to yourself. Dishonesty is the fear of truth. A deep connection with another being is not possible if you are deeply disconnected from yourself. healing is when you intentionally decrease the tension you carry in your mind. The mind will not do what is good for it unless we intentionally train it to do so. Finding the balance where you can be honest about what you are feeling and not allow a temporary emotion to take total control of your actions can help you better handle the unexpected changes of life. life will continue to be difficult and you will block yourself from enjoying good things if you never deal with the heaviness of your mind that clutters your heart. waiting for things to come to you is a passive approach to life that does not yield great results. People can certainly help you, but it is your intention and effort that will help you evolve past the hurt you carry. A commitment to patiently reminding yourself that you are the maker of your destiny will help you reassert yourself as thr one who is in charge of your mental state. You can honor the feelings brought on by your past that keep trying to pop up, or a heavy emotion that seeks your attention, without letting any of this heaviness take over your mind. It is possible to honor where you are and where you want to be by feeling the reality of the heaviness but not giving it power over your actions. The key is that you can feel it without becoming it. Often, what other people do has very little to do with us and a lot to do with how they currently feel and the density of the emotional history themselves carry. Change has easily been my greatest teacher, and my rejection of change has been my greatest cause of sorrow. When our desire for things to be a certain way combines with tension, craving emerges. Dissatisfaction is so deeply ingrained in the fabric of reality that is virtually unavoidable unless we eradicate the roots of ignorance, craving, and aversion that keeps the mind wrapped in tension. Human habit is essentially the sum total of your patterns, while true human nature is a mind that is no longer governed by patterns. You know you are still run by your human habit when your inner world continues to feel like a mystery to you, especially if it feels like a mystery that you don't feel ready to explore and solve. our anxieties and concerns will be on a mission to make sure that the things we hated from the past do not happen again, even if there is very little possibility of them recurring. When we continuously repeat the strategy of avoidance, it becomes easier and more automatic ti fall into, even if the emotions that arise are not at their highest intensity. You try to take in the present moment with a fresh perspective that isn't being constantly evaluated against what happened in the past. The emotion that you are expressing will often activate that same emotion in another person. -
művészet menedzsment	A bolond a saját fejével, a bölcs a te fejeddel ítél rólad Nem szeretem a márkázást a művészekkel kapcsolatban, de el kell ismernem, hogy a márka hordozza a folytonosságot, a tiszta értelmezhetőséget, a hitelességet. You don't have a second chance to make a first impression.