Franz Kafka - Naplók

Naplók

Említések

Vélemény

Idézetek

idézet:: A társaságtól azt várom, hogy mindazt megkapom tőlük, aminek híjával vagyok, mindenekelőtt erőim megszervezését, mert nem elég annyi összpontosítás, amennyi ettől az agglegénytől az utcán telhet.

idézet:: csak annyi talaj van alatta, amennyi két lábnak kell, csak annyi támasz, ami két kéznek elég, tehát kevesebb, mint a trapézművésznek a varietében, aki alá legalább védőhálót feszítenek ki.

idézet:: ez a felbomlás úgy megy végbe, mint egy apoteózis, amikor is elszáll belőlünk minden, ami életben tart bennünket, de miközben elszáll, emberi fényével még utoljára beragyog bennünket.

idézet:: Nem engedek a fáradtságnak. Beleugrom a novellámba, ha szétszabdalja is az arcom.