A német opera

1805

• modellként szolgál a későbbiekben

Leonóra, avagy a hitvesi hűség című, kétfelvonásos opéra-comique;
szöveg: Jean-Nicolas Boully, zene: Pierre Gaveaux

• Beethoven alapvetően hangszeres komponista

  • mégis zenetörténeti szempontból fontos
  • számára is fontos volt egy színpadi mű komponálása
  • ez az egyetlen operája

• prózai részek váltakoznak

• külvárosi színházi bemutató

• francia opera comique (Leonore) átdolgozása

• Leonore (2 felv.) 3 nyitány

  • cselekmény szempontjából fontos mozzanatok zenéje a nyitányban
  • hangszerelt Fidelio
  • mediáns hangnem másodlagos tonalitásként való alkalmazása (domináns helyett)

• Fidelio (2 felv.) 2 nyitány

  • (Cyril Teste rendezése)
  • önkívületi állapotban lévő férfi, Florestan hitvese, Leonore általi megmentésére gondol
  • a foglár lánya, Marcellina beleszeret Leonorebe (aki kimenekíteni ment férjét a hadi fogságból)
  • hangszerelés
    • tritónuszra hangolt üstdobok
    • nyugtalanság-motívum, melyet Wagner később használ
    • fafúvós kar felidézi az emlékezés állapotát
    • hangnemi keret, folyamatosság
    • kevés szólóének az együttesekkel váltakozva egészen a végén lévő együtteshalmazokkal
  • jön a miniszter (trombitaszó), épp amikor meg akarják ölni Florestant, de felfedi magát Leonore
  • ellen-Cosi fan tutte

• operának érdekes, inkább szimfonikus stílusú a nyitány, a darabnak nagy sikere nem volt (bár francia megszállás alatt van Bécs)

E T A Hoffmann^[1]

hasonlóság Tannhäuserrel, A bolygó hollandival, Lohengrinnel, stb.
ideális operaszüzsé

• sellő lány (Undine) kisgyermekként halászhoz kerül
• összeházasodik egy lovaggal (Hulbrand)
  • majd kiderül, hogy sellő (-> nincs lelke)
• Berthaldáról (Hulbrandba szerelmes hercegnő) kiderül, hogy a halász elveszett vér szerinti gyermeke
• rivalizálás
• a sellő nagybátyja szerint Hulbrand a lovag megcsalja a sellőt
• Hulbrand elhidegül a sellőtől, aki előbb elhagyja őt, majd egy csókkal megöli

Negyedik félév - Romantika (BP)

az alábbi oldalt javasolt asztali nézetben megtekinteni

Karrierének kezdete

Lipcse, 1813-1883

apja hamar meghalt

Richard Geyer mostohaapa

apja kiléte identitásproblémákhoz vezet

• lipcsei muzsikusoktól, Christian Gottlieb Müllertől és a Tamás-templom karnagyától, Christian Theodor Weinligtől tanult
• színházi karmester egy vándortársulatnál (34-36)
• königsbergi, rigai színház

Élete, operái

• A tündérek (Carlo Gozzi nyomán)
• Szerelmi tilalom (Shakespeare - Szeget szeggel nyomán)

1839 -> Párizs, zenei látóhatára kiszélesedik
Giacomo Meyerbeertől sokat tanult

• Rienzi című darabja - (francia történelmi nagyopera sajátosságai)
• A bolygó hollandi
• Lohengrin - sztori
  siker -> Drezdai Udvari Színház karmestere
  forradalom, emigrál (Liszt támogatásával) Svájcba
• új szüzsé: germán mitológia
  • A Nibelung gyűrűje (zenedráma-tetralógia, 30 éven át készült)
    • A Rajna kincse ('69)
    • A valkűrök ('70)
    • Siegfried ('76)
    • Az istenek alkonya ('76)
      először emigráns, de II. Lajos pézbeli támogatása mellett amnesztiát kapott -> Svájc
• Trisztán és Izolda, A Rajna kincse, A valkűrök bemutatója (bajor főváros)
  külön bayreuth-i színház (állami támogatással)
• Parsifal zenedrámája
  egy év múlva Velencében meghalt

Botrányai

• '50 - A zsidóság a zenében írása, antiszemita nézetek (kritikus Giacomo Meyerbeerrel és Mendelssohnnal szemben)
• műveit a náci propaganda később instrumentalizálta^[1:1]
• '61 - Tannhäuser bemutatójának botránya
• '60 - Liszt lányával (Cosima) kapcsolatot folytat

Életművének felosztása

• romantikus operák (természetfeletti témák, emlékeztető motívumok, zárt számok)
  • A bolygó hollandi
  • Tannhäuser
  • Lohengrin
• zenedrámák (germán mitológia és középkor, vezérmotívumok, végigkomponált jelenetek és felvonások)
  • A Nibelung gyűrűje
    • A Rajna kincse ('69)
    • A valkűrök ('70)
    • Siegfried ('76)
    • Az istenek alkonya ('76)
  • Trisztán és Izolda
  • A nürnbergi mesterdalnokok
  • Parsifal